Galenusi formák: a kozmetikai készítmények textúrája

[Total: 0    Average: 0/5]

Galenusi formák: a kozmetikai készítmények textúrája

A galenusi formák tudománya nem más, mint a gyógyszerek és kozmetikumok készítésének tudománya. A Laboratoires Pierre Fabre alábbi cikke sorra veszi és bemutatja mindazokat a galenikumokat – köztük a legújabbakat is –, amelyeket naponta használt kozmetikai készítményeink számára tudományos megalapozottsággal fejlesztettek ki, hatásuk legjobb érvényesülése érdekében.

Claudius Galenus görög származású, élete nagyobbik részében Rómában élt orvos, anatómus (130– 201), Marcus Aurelius császár orvosa a galenusi tudomány, a gyógyszerkészítés tudományának atyja. A kozmetológia területén a galenusi formákat a gyógyszerkészítésben használt tudományos módszerek alapján dolgozzák ki azzal a céllal, hogy megtalálják minden készítmény számára a legmegfelelőbb textúrát, azt, amely garantálni tudja az összetevők minél tökéletesebb bejutását a bőrbe, s ezen keresztül a kozmetikum hatékonyságát. Az ideális textúra az, amely a hatóanyagok optimális bőrbe juttatása mellett minőségét megfelelő ideig megőrzi, használata során pedig kellemes élményt nyújt a fogyasztónak. Az egyes készítmények textúrájának fejlesztésével foglalkozó szakembernek a galenusi formák széles tárháza áll ma rendelkezésére. Egy-egy készítmény textúráját a termék rendeltetése, illetve a benne található összetevők jellege, minősége határozza meg. A legrégibbi időktől ismert galenusi forma az emulzió. A tudomány, a technológia fejlődésével azonban számtalan újfajta textúra jelent meg a kozmetikai termékek piacán, a fogyasztók legnagyobb örömére.

A TEXTÚRÁK ÉS FORMÁK TUDOMÁNYA

A kozmetikumok textúrájának kutatásával-fejlesztésével foglalkozó szakembernek munkája ellátásához speciális ismeretekre, megfelelő hozzáértésre van szüksége. Kutatómunkája során három alapelvet kell szem előtt tartania: az innovációk iránti igényt, és a készítmény hatékonyságának, valamint jól tolerálhatóságának szempontját. A kozmetikum galenusi formáját úgy kell a szakembernek meghatároznia, hogy a terméket alkotó különböző összetevők végül hordozóanyagukkal egységben egy minden szigorú előírásnak megfelelő, teljesen homogén és stabil készítményt alkossanak. Az előállítás során messzemenően tekintetbe kell venni a bőr tulajdonságait, működési mechanizmusát, és természetesen a kozmetikumok gyártására vonatkozó valamennyi szabályozást is, amely kiterjed a felhasználható alapanyagokra, a hatóanyagok kémiai-fi zikai és mikrobiológiai tulajdonságaira, a készítmény ipari előállításának körülményeire és számos más kérdéskörre is. A megfelelő galenusi formák kikísérletezéséhez széles körű kémiai, fizikai, biológiai, mikrobiológiai ismeretekre van szüksége a kutatónak.

 

A GALENUSI FORMÁK

A klasszikus textúrák
Ezeket a többnyire nagy hagyományokra viszszatekintő, régmúlt időktől ismert galenikumokat klasszikus formájukban a mai kozmetológia nemigen használja.

1. A kenőcsök
Kenőcsökkel a kozmetológia területén ma már csak a legritkább esetben találkozunk. A gyógyszerészet azonban még használja ezt a galenusi formát, mindenekelőtt a magisztrális készítmények patikai előállítása során. A kenőcsök hordozóanyagukban szilárd és folyékony öszszetevőket is tartalmaznak. A megfelelő emulgeálás érdekében e készítményekben gyakran ott találjuk a vazelint, a lanolint, a különféle növényi olajakat, illetve a polietilén-glikolt.

2. A paszták
A paszták hordozóanyagához egészen finomra őrölt porokat adnak hozzá, mégpedig igen magas (40–60 %-os) mennyiségben.

3. A farmakológiából átvett néhány textúra
• Cerátum
A cerátum a kenőcsnél keményebb állagú, viasz- és olajalapú készítmény. Az ún. Galenus cerátum összetevői között tiszta rózsavizet is tartalmaz, és a súlyos bőrszárazság, az ekcéma kezelésére alkalmazzák. A cold cream néven ismert készítményfajta a hagyományos cerátum lágyabb, krémesebb változata, amely fehér méhviaszt és édesmandula olajat is tartalmaz. Az erőteljesen kiszáradt bőr állapotának javítására használatos készítmény.

Ajánl  Spray M 16 - valódi véleményét, hogyan tegyük - összetevők

• Olajos-mészvizes kenet (Linimentum calcii)
Folyékony halmazállapotú emulzió, amely olíva olaj vagy lenolaj és meszes víz felhasználásával készül. Elsősorban a felszínes égési sérülések kezelésére alkalmazzák, de kiváló hatással van a száraz bőrre is. A babák bőrápolásában is elterjedt készítmény.

A kozmetológiában gyakorta alkalmazott galenusi formák

Ezek a készítmények lehetnek szilárd vagy folyékony halmazállapotúak, lehetnek krémek, paszták, porok vagy egyéb textúrák. Alapjuk mindig valamely klasszikus galenusi forma, de továbbfejlesztett változatban, új fejlesztésű alapanyagok felhasználásával és új gyártási technológiák alkalmazásával készülnek. A készítmények állandó továbbfejlesztésével, a legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával érhető el, hogy e kozmetológiai termékek mindig az adott kor színvonalán álljanak.

1. A lotion
Ez a legegyszerűbb galenusi forma. Folyékony halmazállapotú, többkomponensű készítmény, amelynek hordozóanyagával homogén elegyet alkotnak a benne található hatóanyagok. A lotion lehet szuszpenzió vagy emulzió.

2. Az olajok
Az olaj szintén klasszikusnak számító galenusi forma, amely növényi vagy ásványi eredetű. Az olaj lehet:
• száraz (vízben nem oldódó) olaj, mint például a napolaj, amelynek összetevői között ott találjuk a szilikonolajat és az UV-filtereket is, vagy
• vízben oldódó olaj, mint például a fürdőolajak, amelyek vízben oldhatóságát egy nonionos felületaktív anyag biztosítja.

3. A samponok
A sampon tisztálkodószer, amelynek rendeltetése, hogy megtisztítsa a hajat a szennyeződésektől és speciális ápolásban részesítse a hajas fejbőrt. A sampon három alapösszetevője:
• egy vagy több anionos, amfoter vagy kationos felületaktív anyag,
• a készítmény viszkozitását biztosító anyag,
• víz.
Ezekhez az alkotókhoz adnak még hozzá a gyártás során konzerváló- és színezőanyagokat, illatanyagokat. A haj vagy a fejbőr valamely speciális problémájára megoldást nyújtó, gyógyhatású samponok ezen túlmenően egyéb hatóanyagokat is tartalmazhatnak.

4. A lakkok
A lakk lehet dekorkozmetikai termék (ilyenkor anyagához színes pigmenteket adnak hozzá), vagy lehet a köröm bizonyos problémáinak, elváltozásainak kezelésére szolgáló gyógyszer, gyógyhatású készítmény. Alapját általában filmogén összetevők (például nitrocellulóz) képezik, és tartalmaz emellett lágyító összetevőket, gyantákat, hígító- és oldószereket. A gyógyhatású lakkok, például a körömgomba kezelésére kifejlesztett körömlakk összetétele eltér a hagyományos lakkokétól: ennek összetevői között szintetikus polimereket találunk, amelyek bevonatot képeznek a köröm felszínén. Ez a filmréteg úgy működik azután a beteg körmön, mint egy hatóanyagraktár, amely folyamatosan bocsátja ki magából a körömgombát elpusztítani képes molekulákat.

5. A szappan és a szintetikus detergensek
• A szappanok
A szappan szóda vagy hamuzsír (lúgkő) és növényi vagy állati eredetű trigliceridek öszszefőzésével jön létre. Ez a szaponifikáció, az a kémiai reakció, amelynek során a szappan alapjaként használt olajok vagy zsírok összekapcsolódnak a lúggal, majd glicerinné és szappanná válnak. A szappanhoz adhatóak különféle színezőanyagok, illatanyagok, antiszeptikus vagy zsírosító hatóanyagok. A szappanoknak általában bőrszárító hatásuk van.

• A szintetikus detergensek
A szintetikus detergens rövidítésével „syndetnek” is nevezett, szappan helyett használható szintetikus mosakodó-, tisztítószereket az amerikaiak fejlesztették ki a II. világháború során. Összetételükben tisztító hatású összetevők szerepelnek:
• anionos és amfoter felületaktív anyagok, amelyekhez egyéb, a termék minőségét javító hatóanyagok társulhatnak,
• lágyító hatóanyagok (ricinusolaj, zsíralkohol),
• habstabilizáló hatóanyagok,
• konzerválószerek,
• zsírosító összetevők.A szintetikus detergens legfőbb különbsége a szappanhoz képest:
• vízköves vízben nem csapódik ki,
• pH-ja hasonló a bőr pH-jához,
• kevésbé habzik, és habja kevésbé stabil.

6. A gélek
A géleket körülbelül 95% víz alkotja, jellegzetes állagukat zselésítő anyagok biztosítják. A gélek számos sajátos tulajdonsággal rendelkeznek: hűsítő, frissítő hatásúak, zsírmentesek, könynyen beszívódnak a bőrbe, és használatuk nagyon kellemes.

Ajánl  Prostatricum - véleménye, és az ár, a prosztata, ahol vásárolni

7. Az emulziók
A kozmetológiában az emulzió a leggyakrabban használt galenikus forma. Viszkozitásától függően az emulzió lehet krém vagy tej. Az egyszerű emulziók általában olyan diszperz rendszerek, amelyeket két, egymással nem vagy csak korlátozott mértékben elegyedő komponens alkot. Ezek közül az egyik hidrofi l, a másik lipofil tulajdonságú fázis. Annak függvényében, hogy a két komponens közül melyik alkotja a külső fázist, az egyszerű emulziók lehetnek:
• hidrofil-lipofil, azaz víz az olajban (V/O) emulziók, illetve
• lipofil-hidrofil, azaz olaj a vízben (O/V) emulziók.
A természetes körülmények között egymással nem elegyedő két komponens csak úgy alkot homogén és stabil keveréket, ha a gyártás során felületaktív hatóanyagot és emulgeátort is adnak a készítményhez. Az emulgeátor mindig olyan, kétpólusú, lipofil-hidrofil molekula, amely lehetővé teszi az emulziót alkotó két különböző fázis keveredését. A természetes vagy szintetikus felületaktív anyag molekulái a két felület (pl. az olaj és a víz) határán oldódási tulajdonságaiknak megfelelően helyezkednek el, és megkönnyítik a két folyadék-komponens keveredését.

8. A krémzselék
A klasszikus emulzióktól jelentősen különböző galenusi forma. A krémzselé emulgeált gél, amelybe speciális, szolubilizáló hatóanyag hozzáadásával sikerült némi olajat elegyíteni. Az így létrejövő termék egyesíti a krém és a zselé előnyös tulajdonságait: könynyű, frissítő hatású, és gyorsan a bőrbe hatol, úgy, mint a gél, ugyanakkor lágy és balzsamos, használata a krém kellemes érzését kelti a bőrön.

9. A stickek
A stick alapját viasz és hidrogénezett olajak alkotják. Ez a galenusi forma használatos például a bőr fényvédelmére (napégés elleni stick) vagy a száj kiszáradásának, kicserepesedésének megelőzésére (ajakápoló stick).

10. A porok
A kozmetikumként használatos porok alapja általában a talkum (zsírkő), de összetételükben szerepelhet a kaolin, a titán-dioxid, a keményítő is. A porokat a kozmetika világában több funkcióban is használják:
• Babahintőpor. Összetevői között szerepel a talkum, a csomósodásgátló tulajdonságú sztearát, a magnézium-karbonát, a cink-oxid.
• Púderek, kompakt púderek, a sminkkészítés fontos dekorkozmetikumai. A kompakt púredek esetében természetesen kötőanyagot is használnak.
• Gombaölő, antiszeptikus vagy lábizzadást gátló porok, púderek.

A galenikumok legkorszerűbb változatai

A kozmetikai szerek hatékonyságának további növelése érdekében a galenusi készítmények előállatásával kapcsolatos kutató- fejlesztőmunka sok esetben a kozmetikán kívüli területekről vett át és alkalmazott újabb technológiákat. Ennek is köszönhetően az utóbbi néhány évben újabb galenusi formák jelentek meg a gyártásban és a kozmetikumok piacán.

1. A hatóanyagok „szállítóeszközei”

• A mikrorészecskék
A mikrométer méretű, parányi részecskék olyan közvetítő- és raktározó rendszerek, amelyek kiváló hatóanyag-diffúziós tulajdonságokkal rendelkeznek. A kozmetikai készítmény összetevői között szereplő mikrorészecskék a bőrre felkerülő termékkel egyenletesen oszlanak el a bőrfelszínen, és ott több órán keresztül, fokozatosan bocsátják ki magukból a bennük tárolt hatóanyagokat. A mikrorészecskék a hatóanyagok szállítását kétféleképpen láthatják el:
• A hatóanyag eljuthat a bőr alkotóihoz közvetlenül a részecske porózus anyagához kötődve. Ebben az esetben mikroszemcsékről beszélünk.
• A hatóanyagokat egy zárt rendszer, mikroméretű tokocska formájában is szállíthatja a mikrorészecske. Ezeket a közvetítőeszközöket nevezzük mikrokapszuláknak, amelyek egészen a kibocsátás pillanatáig biztosítják a bennük tárolt hatóanyagok teljes védelmét és stabilitását.

• A nanorészecskék
A nanométer méretű részecskék még a mikrorészecskéknél is nagyságrendekkel kisebb összetevői a kozmetikumoknak. Előnyük, hogy egészen apró méretüknél fogva rendkívül eredményesen hatolnak át a bőr legkülső rétegén, és juttatják be az általuk szállított hatóanyagokat a sejtek belsejébe. Ilyen nanorészecskék szállítják például a titán-dioxid pigmenteket, ezeket a fizikai fényvédő részecskéket is a napozó készítményekben. A nanorészecskék szintén kétfélék lehetnek:
• porózus szerkezetű részecskék, nanoszemcsék, amelyek magukba szívják és a bőrben kibocsátják magukból a hatóanyagokat, melyek leggyakrabban növényi kivonatok, organikus eredetű vagy ásványi anyagok, aminosavak,
• illetve nanokapszulák, amelyek belsejükbe zárva közvetítik a többnyire lipofi l (zsírban oldódó) hatóanyagokat a bőrsejtekhez.

• A liposzómák
Az elnevezés a görög „lipos”= zsír és „soma” = test kifejezésekre utal. A liposzómák néhány tíztől néhány ezer nanométernyi átmérőjű, apró zsírgolyócskák, amelyek egy vagy több lipid kettősrétegből állnak (foszfolipidek, tojás- vagy szójalecitinek). A liposzómák belsejében vizes mag található. A liposzómák behatolnak a sejt falába, és a hatóanyagot közvetlenül a sejt belsejébe juttatják be. A liposzómák belsejében kis, vízben oldódó molekulák találhatók, a kettős lipidrétegben pedig zsírban oldódó molekulák foglalnak helyet.

Ajánl  Deeper Gel - vélemények, ár, ahol vásárolni, vásárolni most

• A folyadékkristályok
A folyadékkristályok különleges átmeneti állapotot képviselnek a folyékony és a kristály állapot között. A folyadékkristályokat lamelláris (réteges) szerkezeti felépítés jellemzi, amely a felületaktív anyagok igen magas koncentrációjának köszönhető. Az emulgeátorok (felületaktív anyagok) kettős rétegei hozzák ugyanis létre a jellegzetes réteges felépítést. Az egyes lipidrétegek között mintegy csapdába esnek a vízmolekulák, ezért az ilyen típusú kozmetikai készítmények igen jó hatásfokkal működő hidratálószerek.

• A ciklodextrinek
A ciklodextrinek oligoszacharidokból álló, ciklikus, gyűrűs vegyületek, a keményítő enzimatikus átalakításának termékei. Henger alakú, belül üreges molekulák. Központi üregükben a ciklodextrinek ún. vendégmolekulákat tárolhatnak, s átalakíthatják ezek fizikai-kémiai tulajdonságait.

• A tapaszok
A tapaszok közvetlenül a bőrre helyezhető, leggyakrabban öntapadós termékek. Két típusukat böztetjük meg.
• Az epidermális tapaszokat a dermokozmetika alkalmazza. Ezek kozmetikai célra szánt, nem gyógyszeres tapaszok, amelyek közvetlenül a hámmal érintkezve fejtik ki a bennük található hatóanyagok révén jótékony hatásukat a bőrre.
• A transzepidermális tapaszokat a gyógyszerek hatóanyagainak bőrön át történő szervezetbe juttatására fejlesztették ki. Az ép bőrre felhelyezett tapasz anyagából bizonyos hatóanyagok szabadulnak fel, és a bőrbarriert átlépve bejutnak a vérkeringésbe, így fejtik ki gyógyhatásukat.

2. A legújabb típusú galenikumok

• A többfázisú emulziók
A többfázisú emulziók legalább két, egymásban nem oldódó folyadékból állnak. A diszperz fázis cseppjei egyenletesen oszlanak el a másik fázisban (a diszperziós közegben), s e cseppek kisebb cseppecskéket zárnak magukba a külső, folytonos diszperz fázis anyagából. A többfázisos emulziók e sajátos szerkezetüknek köszönhetően kiváló tároló, raktározó tulajdonságokkal rendelkeznek. A cseppecskékbe zárt hatóanyagok csak paszszív diffúzióval vagy a cseppek felszakításával juthatnak ki a külső, folytonos fázisba. Az ilyen típusú emulziók előnye a hatóanyagok jobb penetrációja és a rendkívül kellemes, lágy, balzsamos, zsíros hatás nélküli textúra.

• A felületaktív anyagokat nem tartalmazó emulziók
Természetes körülmények között a víz és az olaj nem elegyednek egymással. Ha homogén emulzióban akarjuk egyesíteni egymással ezeket az anyagokat, akkor egy vagy több felületaktív anyagot kell segítségül hívnunk. A mai, modern technika azonban már lehetőséget nyújt arra is, hogy felületaktív anyagok alkalmazása nélkül állítsunk elő vizes és olajos tulajdonságú összetevőket egyaránt tartalmazó emulziókat. Ehhez makromolekulákra (polimerekre) van szükség, amelyek a vízzel érintkezve olyan, speciális hálószerkezetet képeznek, amely háló „szálai” elfogják és megtartják az olajcseppecskéket. Az ilyen elven működő, modern technológiával előállított emulziók tulajdonságaikat tekintve egészen hasonlóak a hagyományos emulziókhoz. Előnyük viszont, hogy a felületaktív anyagok hiánya miatt a bőr számára sokkal inkább tolerálható, nem irritáló kozmetikumok ezek.

• A mikroemulziók
A mikroemulziók O/V vagy V/O típusú emulziók, amelyekben a diszperz részecskék mérete 10 és 100 nanométer közé esik. A mikroemulziókban egy lipofil és egy hidrofil fázis elegyedik egymással meglehetősen nagy mennyiségű felületaktív anyag jelenlétében. Az ilyen típusú kozmetikumok stabilak, textúrájuk révén kiválóan vaporizálhatóak szórófejes készülékekből, és a bennük lévő hatóanyagok szinte azonnal penetrálnak a bőrbe.

• A nanoemulziók
Ezekben az ultrafinom emulziókban a diszperz cseppek mérete 150 nanométer körüli (szemben a klasszikus emulziók részecskéinek 5 000 nanométeres méretével). A nanoemulziók kivételesen jó folyékonyságú anyagok, ezért gyakran spray formájában juttatják őket a bőrre. Rendkívül stabil, nem zsírozó emulziók, amelyek szépen, egyenletesen terülnek, és bársonyossá, selymes tapintásúvá teszik a bőrt.

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 255 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*