A cellulit tudományos megközelítése

[Total: 0    Average: 0/5]

A cellulit tudományos megközelítése

Szerencsére ma már az ismeretek széles tárháza és kezelési protokollok, termékek, készülékek, masszázstechnikák egész arzenálja áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével felvehetjük a harcot a cellulittal szemben. Az alábbiakban a Laboratoires Pierre Fabre alapos és tudományos igényű összefoglalóját olvashatjuk a zsírsejtek és a zsírszövetek felépítéséről, a cellulit kialakulásának mechanizmusáról, a lipogenezis és a lipolízis folyamatáról, és a narancsbőr tüneteit előidéző vagy súlyosbító tényezőkről.

A cellulit, ez a női lakosság 90%-át érintő probléma, nem betegség. Gyakori előfordulására való tekintettel úgy tartjuk számon mint másodlagos nemi jelleget.
A cellulit a zsírsejtek rendellenessége, ugyanúgy, mint az elhízás. De tudni kell, hogy a cellulit tünetei nemcsak a túlsúlyos nők bőrén jelentkeznek: a problémával küzdő hölgyek egyharmada vékony testalkatú, és nem rendelkezik súlyfelesleggel. Ez a tipikusan női probléma leggyakrabban a medence, a csípő és a combok területén jelentkezik, ott, ahol a női test felépítésének megfelelően a bőr zsírszövettel párnázott (ezt hívják „lovaglónadrág-effektusnak”). Fiziológiai szempontból nézve a cellulit azzal magyarázható, hogy a bőr alatti kötőszövetben található adipocitákban nagyobb mennyiségűzsír halmozódik fel. A zsírszövet egyébként fontos szerepet tölt be a szervezetben a sejtmetabolizmus szabályozásában, de a zsírfelhalmozódással együtt járó cellulit nem éppen esztétikus megjelenése miatt sok nőnek okoz nehezen kezelhető problémát.

A ZSÍRSZÖVET

A zsírszövet adipocitáknak nevezett zsírsejtekből épül fel, és három alapfunkciót tölt be:
• fizikai, mechanikai és hővédelmet lát el,
• kalóriaraktárként üzemel, amelyből a szükségleteknek megfelelően bármikor energiát nyerhet a szervezet,
• endokrin és parakrin folyamatokban részt vevő anyagokat termel.
Kétféle zsírszövet létezik: a fehér és a barna zsírszövet.

A fehér zsírszövet
Ez a szervezet legfontosabb, bármikor mozgósítható energiaraktára (1. ábra). A normál testsúlyú felnőtt ember testtömegének 10–25%-át teszi ki. A fehér zsírszövet a teljes testben jelen van, és két kitüntetett helyen fordul elő:

• a hypodermisben (subcutisban), ahol energiaraktárat képez a szervezet számára,
• és a hasüregben, a belső szervek felszínén, ahol támasztó, védő és energetikai funkciókat lát el.
A zsírszövet eloszlása a szervezetben nemtől is függő. A két nem közötti különbség a nemi hormonok hatására a pubertáskorban válik hangsúlyossá.
• A férfiaknál:
A felnőtt férfi testtömegének 15%-át teszi ki a zsírszövet. A férfi nemi hormon, a tesztoszteron hatására a zsír a felsőtesten koncentrálódik (nyak, váll, mellkas, has).
• A nőknél:
A felnőtt nő testtömegének 25%-át teszi ki a zsírszövet. A női nemi hormon, az ösztrogén hatására a zsír inkább a test alsó felében koncentrálódik (fenék, csípő, comb). A fehér zsírszövet fehér zsírsejtekből és preadipocitákból áll, valamint az adipogenezis folyamatában a kezdeti stádiumot képviselő, adipocitamegelőző állapotban lévő sejtekből. A fehér zsírszövetet gazdagon hálózzák be a vérerek. A fehér zsírszövetben található adipociták látják el a zsír szintézisének, tárolásának és felszabadításának hármas funkcióját. Aktív szerepet játszanak továbbá bizonyos hormonok, a citokin és más fontos anyagok kiválasztásában.

Ajánl  Aid Be Harder - vélemények, ár, hol lehet megvásárolni, gyógyszertár, megéri?

A barna zsírszövet
A barna zsírszövet a szervezet hőszabályozásában játszik alapvető fontosságú szerepet. Jelen van a téli álmot alvó emlősökben, azembernél pedig az újszülött csecsemők szervezetében. A felnőtt férfi és női testben már gyakorlatilag csak nyomokban fordul elő barna zsírszövet (2. ábra).

AZ ADIPOCITA

Fiziológiai jellemzők
Az adipociták jelentős mennyiségű zsír tárolására alkalmas, gömb alakú sejtek (3. ábra). Sajátos tulajdonságuk, hogy szükség esetén saját méretüknek húsz vagy akár több százszorosára is képesek megnőni. A zsírszövetben csoportokat alkotva vannak jelen, elválasztva a kötőszövettől (a kollagén- és elasztinrostoktól). A zsírpárnákat gazdagon behálózzák a hajszálerek és az idegvégződések. Az adipociták úgynevezett alvó preadipocitákból keletkeznek. A preadipociták is a zsírszövet alkotói, és szükség esetén bármikor mozgósíthatóak, hogy új zsírsejtek képződhessenek belőlük. Az adipogenezis folyamatát több tényező is befolyásolja (hormonok, tápanyagok, citokinek…). Az adipociták felszínén számos receptor található, például:
• A katekolamin receptorok:
– az alfa-receptorok a lipidek raktározását segítő, a zsírbontást gátló receptorok,
– a béta-receptorok a zsírbontást támogató receptorok.
• Az inzulin receptorok szintén a lipidek raktározását támogató receptorok.
Az adipociták szerepe
• Az adipociták részt vesznek a koleszterin és a retinoidok (az A-vitamin és származékai) metabolizmusában.
• Az adipociták anyagcsere szempontjából nagyon aktív sejtek, amelyek központi szerepet játszanak a szervezet energiaegyensúlyának ellenőrzésében. A zsírsejtek tárolják és szabadítják fel szükség esetén a zsírokat. Az egyensúlyt két egymással ellentétes folyamat tartja fenn: a lipogenezis és a lipolízis.
– A lipogenezis, avagy lipidszintézis: az a folyamat, amelynek során a zsírsejtek glükózból és zsírsavakból tárolásra alkalmas triglicerideket állítanak elő.
– A lipolízis, avagy triglicerid hidrolízis: az a folyamat, amelynek során a szervezetben kialakult energiaszükséglet kielégítésére a zsírsejtekben elraktározott trigliceridek a katekolamin hatására lebomlanak, és lebomlásuk során zsírsavakat, valamint glicerolt szabadítanak fel, amely a vérbe kerül.
• A zsírszövet fontos endokrin szerv. A zsírsejtekről sokáig úgy tartották, hogy csak a szervezet energiaháztartásának fenntartásában játszanak szerepet. Az újabb kutatások során azonban kiderült, hogy az adipociták számos, a hormonális működésben részt vevő anyagot választanak ki, és képesek kommunikálni a környezetükkel.
– Az adipociták termelik a leptin nevű hormont, amely az étvágy szabályozásáért felel, és a hypotalamusban fejti ki hatását.
– Szintén az adipociták választják ki a citokineket, mindenekelőtt a TNF-alfát és az IL-6-ot.
– Az adipociták termelnek továbbá angiogenikus faktorokat, prosztaglandint, ösztrogént is.

A CELLULIT KELETKEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA

Mint említettük, az adipociták két egymással ellentétes irányban ható anyagcsere-folyamatban, a lipogenezisben és a lipolízisben vesznek részt, így raktározva, illetve mozgósítva a szervezet számára szükséges energiát.
A lipogenezis: az energia tárolása
A lipogenezis nem más, mint az a folyamat, amelynek során a zsírsejtek a táplálékbevitellel felvett glükózból és zsírsavakból tárolásra alkalmas triglicerideket állítanak elő, amelyeket a szervezet mozgósítható energiaforrásként raktároz.
A glükóz
A glükózból az adipociták glikolízis útján egyrészt a zsírsavak képzéséhez szükséges pyruvatot állítanak elő, másrészt pedig glicerin-3-foszfátot, amelyre a triglicerid szintéziséhez van szükség. A glükóz, ez a hidrofil molekula nem egykönynyen jut át az adipocita kettős lipidmembránján. Az adipocita sejt belsejében két glükóztranszporter, két specifikus protein, a Glut-1 és a Glut-4 segíti kijutását a zsírsejt felszínére. Az adipociták működésének biológiai ritmusát vizsgáló kutatások kimutatták, hogy a cukrok elraktározásának folyamata különösen az éjszakai órákban erősödik fel, amikor a szervezet pihen, és kevesebb energiát használ.
A zsírsavak
A zsírsavak a táplálékfelvétellel kerülnek be a szervezetbe, de szintézisük glükózból és pyruvatból megtörténhet közvetlenül a szervezeten belül, magában a zsírsejtben is. Az emberi szervezetbe nagyobbrészt inkább a táplálék útján jut be a zsírsav. A májból és a belekből származó és nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL), illetve a kilomin által szállított triglicerid hidrolízise révén keletkezik a szervezetben a szabad zsírsavak legnagyobb része. A triglicerid- hidrolízist a lipoprotein lipáz (LPL) enzim katalizálja, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a lipidek elraktározásában. A lipoprotein lipázt az adipociták termelik és választják ki. Feladata, hogy a zsírszövetet behálózó erek falán lehorgonyozva közreműködjön a vérben található trigliceridek hidrolízisében. Működését erőteljesen támogatja az inzulin. A hidrolízis során ilyen módon felszabadított zsírsavak már be tudnak jutni az adipocitákba, ahol tartalék trigliceridek formájában raktározódnak el, mindaddig, míg a szervezetnek szüksége nem lesz a belőlük kinyerhető energiára.A szabad zsírsavak a szervezetben triglicerid- hidrolízis útján jönnek létre, melyet a lipáz nevű enzim katalizál. A folyamat valószínűleg a faggyúmirigyben zajlik.
A lipolízis: az energia felszabadítása
Amikor a szervezetnek plusz energiára van szüksége, az adipocitákban tárolt trigliceridek hidrolízisével a szervezet szabad zsírsavat állít elő, amely a vérbe kerül. A folyamatot a hormonérzékeny lipáz (HSL; korábbi nevén: triglicerid- lipáz) enzim katalizálja. A szervezet zsírtartalékainak alakulása tehát e két folyamat: a lipogenezis és a lipolízis egymáshoz való viszonyától függ. A két ellentétes működés szabályozásáért több molekula felelős. Közülük is kiemelkedően fontos szerepet tölt be a ciklikus AMP (AMPc), amely:
• gátolja a lipoprotein lipáz szintézisét, és ezen keresztül a lipogenezist,
• aktiválja a hormonérzékeny lipáz enzimet, és ezáltal támogatja a lipolízist.
Az AMPc koncentrációját több tényező együttesen határozza meg. E tényezők közül kiemelkedően fontosak bizonyos enzimek, amelyek biztosítják:
• termelődését: a szervezet az AMPc-t az adenil-cikláz enzim segítségével ATP-ből állítja elő;
• lebomlását: a szervezetben az AMPc inaktív AMPc-vé alakításában az adipocitákban jelen levő foszfodieszteráz enzim működik közre.
Az adipociták membránjának felszínén különböző receptorok találhatók:
• az A1 receptor stimulációja az AMPc keletkezésében alapvető szerepet játszó adenil-ciklázt gátolja;
• az adrenergikus β-receptor stimulációja adenil-cikláz keletkezését vonja maga után;
• az adrenergikus α-receptor stimulációja az adenil-cikláz gátlását idézi elő;
• az inzulinra érzékeny IRS receptorok stimulációjával pedig beindul az AMPc inaktiválódása foszfodieszterázis útján
A lipolízis a kortizon és katekolamin (noradrenalin és adrenalin) hatására főként a reggeli órákban erőteljes.
A két anyagcsere-folyamat felborult egyensúlya
Ha a lipogenezis mértéke meghaladja a szervezetben a lipolízis mértékét, a felborult egyensúlyi állapot következtében zsírlerakódás, zsírpárnák képződése indul meg. Az adipociták szintjén ez a folyamat a következőképpen zajlik le:
• Az adipociták membránján megnő a glükóztranszporterek száma: a glükóz szállítására egyedül a zsírsejt membránján található aktív Glut-4 transzporterek képesek. A többi Glut- 4 inaktív állapotban a zsírsejt belsejében található. A megnövekedett glükózmennyiség hatására ezek az inaktív, alvó Glut-4 transzporterek
is aktiválódnak, és a sejtmembrán felé kezdenek vándorolni. Ezzel párhuzamosan a sejtben a sejtmag újabb Glut-4 transzportereket hoz létre, tekintettel a megnövekedett zsírtároló-kapacitás szükségletre.
• Megnő az adipocita sejtek mérete: az aktív Glut-4 mennyiségének növekedésével felgyorsul a glükóz bejutása a zsírsejtekbe, s ennek hatására a nagyobb mennyiségű zsír tárolására kényszerülő adipociták növekedésnek indulnak. Beindul az ördögi kör, ami a hízás hátterében áll.
• Megnő az adipocita sejtek száma: bár az adipociták saját méretük többszörösére tudnak nőni, egy idő után mégis elérnek egy telítettségi küszöbértéket, amelyen felül már nem képesek újabb zsírmennyiség felvételére és tárolására. Ekkor jeleket küldenek a preadipocitáknak. A preadipociták olyan, fiatal, alvó sejtek a zsírszövetben, amelyek szükség esetén – a telítődött adipociták által kibocsátott jelek hatására – osztódni, illetve differenciálódni kezdenek, azaz érésnek indulnak, és maguk is adipocitákká alakulnak, hogy növeljék a zsírszövet zsírtároló képességét.

A CELLULIT

Ez az abszolút hormonfüggő jelenség főként a nőket érinti. Férfiaknál a cellulit csak patológiás esetekben jelentkezik (hormonzavar miatt vagy prosztatarák kezelésével összefüggésben). A cellulit az adipocitákban történő zsírraktározás és a szervezet energiafelhasználása között fellépő egyensúlyvesztés miatt alakul ki. A folyamat a környező kötőszövetet is érinti. A glükóz megtapad a kollagénrostok felszínén, amelyek ettől merevvé, rugalmatlanná válnak. A támasztófunkció sérülése előbbre hozza, felgyorsítja a bőröregedést is. A bőr felszínén mindezek a változások „narancsbőr”, súlyosabb esetekben „matracbőr” formájában jelentkeznek.
Genetikai tényezők
A cellulit kilakulását befolyásolja veleszületett, öröklött hajlam is, de hogy milyen mértékben és pontosan hogyan, azt a tudomány jelenlegi állása szerint még nem látjuk egészen tisztán.
A biológiai nem
A cellulit jellegzetesen női probléma: a nők 90%-át érinti kisebb-nagyobb mértékben. Férfi aknál csak kivételes esetekben találkozhatunk ezzel a jelenséggel.
A hormonális tényezők
A cellulit kialakulása a női nemi hormon, a petefészekben termelődő ösztrogén hatása alatt fejlődik ki. Az ösztrogén stimulálja ugyanis a femorális (combtájéki) lipoprotein lipáz enzim termelődését, amely jelentős szerepet játszik a fenéktájékon és a combon keletkező zsírpárnák kialakulásában. A magas ösztrogénszint így függhet össze a cellulit kialakulásával.Az életkor Magas ösztrogénszint a női szervezetben a következő esetekben tapasztalható:
• Pubertáskorban: az érésben lévő, de még kiegyensúlyozatlan működésű petefészkek esetenként túl sok ösztrogént termelnek,
• A terhesség alatt: A terhesség első három hónapjában a petefészkek, azután pedig a placenta termelnek nagyon nagy menynyiségben ösztrogént. A szoptatásra való felkészülésként az állapotos nő szervezete a combtájékon képez jelentősebb „energiaraktárat”.
• A menopauzát megelőző időszakban: a hormonális változásnak ebben a periódusában a hormontermelés zavara léphet fel, ami időnként túlzott ösztrogéntermelésben is megnyilvánulhat.
• Hormonális kezelés alatt: ha az alkalmazott tabletta túl nagy mennyiségben tartalmaz ösztrogént.
A táplálkozás
Ha a táplálékkal túl nagy mennyiségű zsír vagy cukor kerül a szervezetbe, az természetesen kedvez a zsír felhalmozódásának, hízáshoz vezet.
Az ülő életmód
A fizikai aktivitás, a mozgás hiánya alacsony szintű energiafelhasználást eredményez. Ezzel párhuzamosan gyarapszik a zsírszövet, gyengül az izomtónus, ideális feltételek jönnek létre a cellulit kialakulásához.
Bizonyos gyógyszerek
A szájon át szedett szerek közül a neuroleptikumok, a progeszteron, a menopauza idején alkalmazott némely gyógyszer súlygyarapodást indukálhat, és erősítheti a cellulit tüneteit.
Pszichológiai tényezők
Feszültség, idegesség, depresszió, stressz hatására zsírraktárok képződése indulhat meg a szervezetben.
A vérkeringés zavarai
A vérkeringés zavarai miatt a szövetek közül nem ürülnek ki megfelelően a méreganyagok. Ez is kedvező feltételeket teremt a cellulit kialakulásának, rosszabbodásának.
Súlyosbító tényezők
A túlzásba vitt kávé- és alkoholfogyasztás, a dohányzás, az ezekkel is összefüggésbe hozható rossz alvás, a rendszertelen táplálkozás, a nassolás, a sport és a testmozgás hiánya, a kiegyensúlyozatlan életmód súlyosbíthatják a cellulit tüneteit.
Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 231 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*